 A ritmikus gimnasztika kizrlag ni sportg. Versenysportt szervezse mvszi torna nven, a Szovjetuniban kezddtt meg 1936-ban. A magyar csapat legnagyobb sikert 1956-ban a Melbourne-i Olimpin rte el, aranyrmet nyertek az akkor mg szertorna keretein bell szervezett versenyen. Ritmikus Sportgimnasztika elnevezst az 1973-as Rotterdami Vilgbajnoksg utn vette fel a sportg. Olimpin a sportg 1984-ben szerepelt egyniben, majd 1996-tl az egyttes kziszercsapatok versenye is felkerlt az olimpia msorra. Nagy meglepetsre az els olimpiai aranyrmet a kanadai Lori Fung nyerte el. A mltn npszer RSG (ritmikus sportgimnasztika), az 1998-as vtl kezdden ritmikus gimnasztika nven szerepel. Clja a magasrend mozgskoordinci megteremtse, t klnbz kziszer – labda, ktl, karika, buzogny, szalag – hasznlatval. 1999-ben haznk nagy siker Eurpa –bajnoksgot rendezett.
A cikk feltntethet ms oldalakon is,
mivel nem csak itt tallhat meg.
Vissza az R.S.G. menbe! |
AJÁNLOM AZ OLDALT
A ritmikus gimnasztika kizrlag ni sportg. Versenysportt szervezse mvszi torna nven, a Szovjetuniban kezddtt meg 1936-ban. A magyar csapat legnagyobb sikert 1956-ban a Melbourne-i Olimpin rte el, aranyrmet nyertek az akkor mg szertorna keretein bell szervezett versenyen. Ritmikus Sportgimnasztika elnevezst az 1973-as Rotterdami Vilgbajnoksg utn vette fel a sportg. Olimpin a sportg 1984-ben szerepelt egyniben, majd 1996-tl az egyttes kziszercsapatok versenye is felkerlt az olimpia msorra. Nagy meglepetsre az els olimpiai aranyrmet a kanadai Lori Fung nyerte el. A mltn npszer RSG (ritmikus sportgimnasztika), az 1998-as vtl kezdden ritmikus gimnasztika nven szerepel. Clja a magasrend mozgskoordinci megteremtse, t klnbz kziszer – labda, ktl, karika, buzogny, szalag – hasznlatval. 1999-ben haznk nagy siker Eurpa –bajnoksgot rendezett.
oo1)